Az angol konyháról igencsak megoszlanak a vélemények. Föként a franciák tesznek csípös megjegyzéseket a szigetország gasztronómiájával kapcsolatban. Ezt például az a Franciaországból származó mondás is igazolja, miszerint "Angliában vannak a világ legjobb élelmiszerei. Amíg nem kerülnek a konyhába..."
Argentína népessége többnyire európai, csak kisebb részben mesztic vagy indián. Ezért aztán az olasz és a spanyol konyha hatása ma is érezhetö az argentin étkezési kultúrán. Kialakulására hatott a francia, a német és a svéd kultúra is.
Reguly Antal anno így vélekedett a finn étkezésröl: "Táplálékuk és ételeik elkészitési módja a lehetö legrosszabb. Napi táplálékuk a sós nyers hal és az édes vagy savanyú tej, a húst is mind lesózzák vagy megfüstölik, egyedül a burgonya és a zabkása az, amit melegen esznek..."
A francia konyha évszázadok óta az éllovas szerepét tölti be Európa gasztronómiájában, a
a franciáknak köszönhetjük például a kulináris nyelvet, amelynek aprólékos kifinomultságát a konyhában, az alapanyagokban és a készítési technikákban számos más nyelv megközelíteni sem tudja.
Akárcsak a kínai, az indiai konyha is gyüjtöfogalom: egy kontinens méretü ország százféle nyelven beszélő, ezerféle szokásnak hódoló népeinek főzésmódját, fogásait foglalja össze. Ez a bonyolult, sokrétü gasztronómia ráadásul mérhetetlenül hosszú idö óta fejlődik, bövül és gazdagszik.
A magyar konyhára az ország történelméböl kifolyólag rengeteg nép étkezési szokása hatott: az osztjákoktól örököltük a bablevest, az azerbajdzsánoktól a gulyáslevest, a töltött káposzta öse egy török eredetü étel, a sertéshússal és - zsírral készült ételek nagy számban történö elöfordulása szintén török idökre vezethetö vissza.
A mai német ételek elődei a 17-18. századi udvaroknál és a polgári házaknál alakultak ki. Az 1800-as évek elejéről származó szakácskönyvek sokféle halat említenek, vadakat, kevesebb zöldséget, főzeléket. A napóleoni háborúkkal a francia konyha is megjelent Németországban, sok ételt átvettek, ill. finomítottak francia mintára.
A hiánygazdálkodás ínséges ideje elött messzeföldön híres volt az orosz konyha, amely meglepö módon a franciákra tette a legnagyobb hatást. Az orosz nép ételeit a cárok uralkodása alatt leginkább az egyszerüség jellemezte, ezzel szemben a föurak a bizánci birodalom pazarló ételkészítési módszereit alkalmazták.
Kétségtelenül az egyik leggazdagabb konyha az olasz. Számtalan elöétel, föétel, tésztavariáció... és persze a pizza. A hamburgernél alaposabban talán csak az itáliai pizza és pasta tudta uralma alá terelni a földgolyót. Külhonban ráadásul az olasz konyha csak tovább gazdagodott, és vált a helyi ízekkel, ízléssel kissé összeolvadva egyre sokszínübbé, még változatosabbá.
Argentína népessége többnyire európai, csak kisebb részben mesztic vagy indián. Ezért aztán az olasz és a spanyol konyha hatása ma is érezhetö az argentin étkezési kultúrán. Kialakulására hatott a francia, a német és a svéd kultúra is.
A tibeti ételek nem váltak túl népszerüvé a világban, pedig táplálóak, összetevöiket tekintve kiegyensúlyozottak és bár soha sem túlfüszerezettek, mégis pompás az ízviláguk Ismertté válásukat szinte ellehetetleníti, hogy napjainkban több területen gyakorlatilag megkülönböztethetetlen a tibeti és a kínai konyha.
A török nagyban hatott a magyar konyhára, török közvetítéssel jutott el hazánkba a paprika, a paradicsom, de török hatásra terjedt el a kávéivás szokása is. A töltött káposzta öse egy török eredetü étel, a sertéshússal és - zsírral készült ételek nagy számban történö elöfordulása szintén török idökre vezethetö vissza.
